Megjelent egy plusz dolog és az a plusz dolog mindenkinek segít, megjelent az, hogy a külvilágot felhasználják, mint operátort, felhasználják mint szinkronizáló tényezőt, és ez a zene, és a zenére való élet, mert ha a zenére élünk, mindenki ugyan azt a zenét hallja, így ugyan azt az életet könnyebb élni.

Ezt a fajta csapatépítést kellene tanítani az iskolákban, nem a "Csak egy maradhat" típusú versengést.

Nekem egy érdekes megközelítés a csapatmunka kialakításhoz az egyén fejlődésén és az alalmazkodás, vezetővé váláson keresztül. Az még a mélyebb megértést segítené, ha kielemezné Sándor, hogy ő mit és hogyan látott, lehet, hogy ez élőben megtörtént, csak a videora nem került fel. Ami még átjött, hogy az érzésekre hagyatkoznak a szereplők és akkor nem is kell a magyarázat - tehát felesleges az előbbi megjegyzésem?

Tetszik, jó látni ahogy fejlődnek a neofiták, bár vehetnék komolyabban is a fiúk! Sándor motiváltabbnak tűnik, de hát ő a profi.